<< Nyitóoldal

 

Hunor és Huszár - Búvárinfó 2012
Az ötödik elem a fehér fény - Sopronyi Richárd - Megjelent a Submarine-ben
Búvárok a betonon - Szabó Brigitta - Megjelent a Népszabadgág-ban
LED - Light Emitting Diode - Sopronyi Richárd - Megjelent a Submarine-ban
Jordánia búvárszemmel! - Sopronyi Richárd - Megjelent a Búvárinfóban

Dátum: 2004-10-25
Téma: A búvárkodásról

Magyarországon 250-300 búvároktató tevékenykedik, míg a tanfolyamon végzettek száma meghaladja a húszezret. Képesítést ma már úgy is szerezhet az érdeklodo, hogy vizet sem lát az oklevél átvételéig.

Szenvedély, szerelem, aki megismeri, örökké huséges marad hozzá. Olyan, mint a drog, elvonási tüneteket okoz, ha nem kapja meg az ember - mondják a Magyar Búvár Szakszövetség (MBSZ) oktatói, akik szerint a világon bármelyik búvárt kérdeztük volna, hasonló kijelentéseket hallanánk. Aki egyszer lemerült, állandóan visszavágyik a kékségbe - teszik hozzá.

Magyarországon a néhány hónapja elhunyt Rádai Ödönnel, az elso magyar békaemberrel kezdodött minden. A geográfus 1953-ban, egy olasz képeslapban a sisakos búvárok addig ismert felszerelésétol egészen különbözo eszközöket látott: maszkot és uszonyt. Elkészítette a látottakat, majd a Római-fürdo természetes forrásmedencéjében ki is próbálta - ez volt az elso magyar, könnyubúvár- felszerelésben végrehajtott merülés. Rádai Ödön 1957-ben tartotta meg az elso ismeretterjeszto eloadását a könnyubúvár-technikáról, a barlangkutatásról és a víz alatti élovilágról. Ma becslések szerint 250-300 búvároktató tevékenykedik Magyarországon, és 20-30 ezer ember hódol - többé-kevésbé rendszeresen - a merülésnek. A világ több mint 250 oktatási módszere közül itthon 6-8 közül válogathatnak a tanulni vágyók.

A MBSZ a CMAS, az UEF és a NASE oktatási rendszerekben igazolványt szerzett búvárokat tömöríti. Nem tagjai viszont a szövetségnek azok, akik a PADI rendszert részesítik elonyben, annak ellenére, hogy ide sorolható a világ búvártársadalmának 65 százaléka. Arra a kérdésünkre, hogy a többiek miért nem tagozódtak be, Roith György, az MBSZ alelnöke egyszeruen annyit mondott: semmi sem kötelezi erre oket, mert hiányosak a jogszabályok.

A szövetség jelenlegi 118 CMAS, 35 UEF és ugyanennyi NASE oktatót tart nyilván. Összességében azonban 250-300 mester is muködhet az országban. Mint Roith György mondja, az egyes rendszerek közötti különbségek a belso szabályokban, például az engedékenység határaiban jelentkeznek.

Az új sporttörvény hozhat némi változást, 2005. január elsejétol ugyanis annak, aki tanítani akar, meg kell szereznie az államilag elismert sportoktatói képesítést. Roith György kiemelte: a búvárkodás esetében az MBSZ állítja ki a bizonyítványokat, így elvileg az összes magyarországi oktatóval kapcsolatba kerül. Igaz, eddig mindössze 89-en végezték el a képesítéshez szükséges tanfolyamot, és vették át a bizonyítványt. A törvény hiányosságának tartja az alelnök, hogy nem fogalmaz meg szankciókat azokkal szemben, akik nem vesznek részt a - 132 órából álló, hét tantárgyat tartalmazó, 100-150 ezer forintba kerülo - képzésen.

Ahhoz, hogy valaki elkezdhesse búvároktatói pályáját, a CMAS rendszerben - hasonlóan a többi szervezet gyakorlatához -, elobb el kell végeznie az 1, 2 és 3 csillagos igazolványt biztosító búvártanfolyamokat, egyenként 50-60 ezer forintért. Emellett legalább fél-egymillió forintot el kell költenie a szükséges felszerelésre - a felso határ a csillagos ég. A továbblépés sem olcsó mulatság. A CMAS rendszerben oktatóképzo oktatók vannak, akiket a nemzeti szakszövetség kér fel a tanfolyamok megtartására. Az oktatói tanfolyamok ára már 200 ezer forintnál kezdodik, amihez ebben az esetben is hozzáadódik a tankönyvek ára. Az egycsillagos oktató, egycsillagos búvárokat képezhet, a kétcsillagos búvároktató már képezhet 1-3 csillagos minosítésu búvárokat, és oktathatja a leendo oktatókat is.

A háromcsillagos oktatói címet tanfolyamon nem lehet megszerezni, azt elismerésként adományozza az MBSZ. Magyarországon jelenleg 12 ilyen minosítéssel rendelkezo búvár van. A fejlodés azonban még itt sem ér véget, hiszen az oktatók legalább 10-12 szaktanfolyamot végezhetnek el, ide tartozik például a legújabb irányvonal, a gyerekbúvár oktatás is. A megszerzett oktatói jogosítványok öt évig érvényesek, aztán meg kell újítani oket. A búvárkodáshoz szükséges orvosi vizsgálatok eredményei 18 éves kor alatt hat hónapig, ezután egy évig érvényesek.

A világ nagy búvárszervezeteinél általános törekvés a szabványosítás, az oktatási anyagok egységesítése, a minoségbiztosítás bevezetése. Több helyen nem csak a diákokat, hanem az oktatókat is osztályozzák, az egyre fejlettebb technika, a modern eszközök, és a tanulók "felhígulása" ugyanis a biztonság növelésére kényszerítenek.

A MBSZ országszerte hat búváriskolát ismer el, ám ezek mellett megszámlálhatatlanul sok muködik, köztük számos olyan, ahol a diákok gyorséttermekben sajátítják el a tananyagot, felszerelést pedig csak képen látnak. Kóklerek oktatási rendszertol függetlenül mindenütt vannak - mondta Rimóczi László, a búvárszövetség fotitkára. Az MBSZ nagyjából tízezer búvárigazolványt adott ki eddig, ám az országban 20-30 ezren is lehetnek, akik már elvégeztek valamilyen szintu tanfolyamot. Általános tapasztalat, hogy egyre nehezebb diákokat találni, azok ugyanis, akiket érdekel a búvárkodás, már megszerezték a szükséges papírokat. Ma sokan csak azért fognak bele a tanulásba, mert divat merülni. Igaz, hogy nincs idejük elsajátítani a tananyagot, nem érnek rá gyakorolni, és fizikailag sem alkalmasak, de az igazolvány megléte nagyon "meno" dolog.

A MBSZ egyetlen oktatója sem foállású búvár, ahhoz - mint mondják - túl kicsi a piac. Egy diák 50-60 ezer forintos tandíjából a különbözo befizetések, bérleti díjak és az adózás után nagyjából ötezer forint marad - mondják, majd gyorsan hozzáteszik: ez csak akkor igaz, ha valaki tisztességes. Nem mindenki az, sokan ott spórolnak, ahol tudnak - mondta Rimóczi László.

Roith György szerint nem is szabad a búvároktatásból élni, ha ugyanis valaki foállásban végzi ezt a munkát, még többet spórol. Régen minimum 15-en ültek a tanfolyamokon, ma 2-3 fos kurzusok is indulnak - emlékeznek vissza. A terem és az uszoda bérleti díját pedig egy ember után is ki kell fizetni. Még akkor is, ha egyre többen megteszik, hogy nem mennek el a gyakorlati órákra, de elotte még csak nem is szólnak.

Változott a helyzet, a magyarok ma már nem Horvátországban búvárkodhatnak a legolcsóbban, a vezetést átvette Egyiptom és a Vörös-tenger, ahol egy hét tartózkodás, a repüloúttal együtt kevesebb pénzbol jön ki, mint ugyanennyi ido Horvátországban. Több a látnivaló a felszín alatt is, a turistáknak pedig lesik minden gondolatát. Ráadásul, Horvátországban az utóbbi években megduplázódtak az árak, illetve kizárólag búvárbázisról lehet merülni, amelyek viszont folyamatosan teltházasak. A búvártanfolyamok "végzosei" egyre gyakrabban teszik le a gyakorlati vizsgát külföldön. Magyarországon ugyanis 6-8 merülo hely van, amelyekben a látótávolság 2-4 méter között ingadozik. A hazai vizek ezért inkább csak a technika begyakorlására biztosítanak megfelelo terepet, az élvezetekért már tengerhez kell utazni.


Megnéztem Cousteau kapitány, A Csend világa címu természetfilmjét, és elvesztem. Ez 1957-ben volt, és hamarosan tettek is követték, hiszen 1960 óta aktívan búvárkodom - mondta Szabó Dezso az Újpesti Búvár és Szabadido SE elnöke. Azóta a világ tengereiben több mint ötezerszer merült alá. Sopronyi Richárd a Magyar Búvár Szakszövetség CMAS oktatói kollégiumának alelnöke teljesen más úton jutott a búvárkodáshoz, o hároméves korától kezdve versenyszeruen úszott, majd késobb éppen Szabó Dezsonél kezdett uszonyos és búvárúszóként versenyezni. Az országos versenyeken nagyon jó helyezéseket ért el, volt, hogy o állt a dobogó felso fokára. Szokásos kérdés, mégis érdekelt, hogy a több mint harminc, illetve tíz éve oktató búvároknak mi volt a legszebb élményük. Szabó Dezso rögtön mondja: amikor életében eloször belenézett a Vörös-tengerbe, és azt látta, amit várt. Sopronyi Richárd válasza is a látványnyal függ össze, számára az a legemlékezetesebb, amikor eloször kijutott Horvátországba, és végre "tiszta" vízben merülhetett.

- Régi szerelmem a víz alatti fotózás - mondja Szabó Dezso. Most jutottam el odáig, hogy szabadon csinálhatom, mert végre nem nekem kell figyelnem valakire, hanem rám vigyáznak mások. Sopronyi Richárd, aki az MBSZ által elismert hat búváriskola egyikét muködteti, szintén nem sok olyan helyzetre emlékszik, amikor nem voltak mellette tanítványok, és önfeledten búvárkodhatott. Mégis azt mondják, a búvároktatás stresszes szakma, sokesélyes minden merülés, de amikor egy emberrel megszerettetik a búvárkodást, aki esetleg komolyabban elkezd foglalkozni a sportággal, az nagyon nagy siker.

A halálos búvárbalesetek 95 százaléka személyi hibából, a szabályok be nem tartásából ered a nemzetközi statisztika szerint. Az orvos szakérto mindössze az esetek 1,5 százalékában állapít meg valamely, addig rejtve maradt szervi bajt. A technikai, muszaki hibák, (amikor például valaki nem ápolja eszközét, és elromlik) ugyancsak 1,5 százalékkal részesednek a halálos balesetekbol. Az elore nem látható események (például vihar, villámcsapás) szintén 1,5 százalékos arányt képviselnek.

Szabó Brigitta

 

info@divingisland.hu